Élményösvény

 Érzékek Ösvénye

Kedves Látogatók!

Az Érzékek ösvénye a Ferenc-hegy területén megtalálható élővilágot kívánja újszerű, játékos módon megismertetni az erre járókkal.

Mimó és Csipek új története összefűzi az egyes, különböző érzékekhez kapcsolódó állomásokat, vezeti a kirándulót az Érzékek ösvényén és megismerteti a Ferenc-hegy kiemelkedő természeti értékeivel. A helyszínen olvasható információkat az állomásokon elhelyezett táblákon található QR-kódok segítségével a honlapról további érdekességekkel egészíthetjük ki.

 

A tanösvény állomásain olyan interaktív játéklehetőségeket rejtettünk el, amelyek könnyen megragadják a gyerekek kíváncsiságát, figyelmét. A mesében feltett kérdésekre a gyerekek a helyszínen találhatják meg a választ, egy papír, zsírkréta és a letölthető térkép segítségével pedig aktívan részt vehetnek a kalandban! A mese innen tölthető le.

A tanösvény hossza kb. 400 méter, 20 perces sétával kényelmesen végigjárható.

Megközelítés: A 11-es autóbusszal a Törökvész út felől, a Móricz Zsigmond Gimnázium megállótól a Ferenchegyi úton érjük el a parkolót. (Térkép)

Nézd meg a képeket az Érzékek Ösvényéről!

 

Az élményszerű tanulásra alapozva a környezeti nevelésben már többéves tapasztalattal rendelkező Európalánta Egyesület kreatív figurák segítségével juttatja el a zöld gondolatokat az egészen fiatal gyermekekhez. Ebben kiemelkedő szerepet kap a már sokak által jól ismert Mimó és Csipek, akik az elmúlt évek során aktív és sikeres résztvevőivé váltak a hazai környezeti nevelésnek.

A projekt a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alap támogatásával valósult meg.

 

A Ferenc-hegyről

A Ferenc-hegy Budapest II. kerületében található, a Budai-hegység része. Laposan, hosszan elnyúló 265 méter maga keskeny gerinc, ami a Hármashatár-hegy csoportjába tartozik. Felszíne nummuliteszes mészkőből épült fel, felső triászi dolomit alapzatra, briozoás és budai márga is megtalálható itt. Az északi lejtője, ami a Pál-völgyre és a Zöldmáli-völgyre tekint, igen meredek, a keleti, nyugati és főleg a déli oldala azonban már lankás. Délkelet felé tágas nyergek választják el a Rókus-hegytől és a Szemlő-hegytől.

 

 

A Ferenc-hegy gerince nyugat felé a Gárdonyi Géza rétig húzódik, de a hegy elnevezése csak a Törökvész út és a Pusztaszeri út közötti részre vonatkozik. A tetőn és az északi lejtőn karsztbokor erdő található, míg a déli lejtőn kertes házak húzódnak meg. A hegy kiválóan alkalmas madármegfigyelésre: fekete rigó, kék cinke, erdei pinty, zöldike, nagy fakopáncs és tüzesfejű királyka is látható.

A hegy délnyugati végében található a Ferenc-hegyi-barlang, amit csak kutatók látogathatnak. (Forrás: Wikipédia)

A Ferenc-hegyi barlang

A Ferenc-hegyi-barlang jelenleg Magyarország 8. leghosszabb barlangja. Hévizes eredetű, mint a Rózsadomb többi barlangja.

A barlang Budapest II. kerületében, a Ferenc-hegyen található, hossza 6500 méter (kataszteri száma: 4762-4). Szinonimái: Aragonit-barlang, Ferenchegyi aragonit-barlang. Szövevényes, labirintusszerű járataival mindegyik budapesti barlangot felülmúlja. Nem tartozik a nagy technikai felkészültséget igénylő üregek közé, inkább szűk, mint tágas járatairól nevezetes.

 

 

Annak ellenére, hogy a Ferenc-hegyi-barlang hazánk egyik legjelentősebb üregrendszere, tudományos feldolgozása alig történt meg. Átlagos középhőmérséklete 9,9°C, amely értéket Loksa Imre mérte 1958. évi vizsgálatsorozata alkalmával. A barlangi klímaviszonyok elsősorban a barlang és a felszín kapcsolatát, a hasadékrendszerek összeköttetéseit tükrözik hűen.

A barlang jelenlegi bejárata a Hármashatár-hegy csoportjához tartozó Ferenc-hegyen, a Törökvész u. 70. sz. ház telkén, az újonnan kiképzett és lezárt ajtón keresztül közelíthető meg. Fokozottan védett 1982 óta. A csak engedéllyel látogatható barlangot 1997 óta légúti megbetegedésben szenvedő gyerekek számára betegségmegelőző, sportterápia célokra hasznosítják. (Forrás: Wikipédia)