Légy az apróságok barátja!

A tapintás állomásán bogarak, rovarok, csigáké a főszerep. Az erdő ezen apró lakói most a legkisebbeknek is elérhető közelségbe helyeztük el különféle állatok hasonmását. Az óriás bogárszobrok megmászhatók, megtapinthatók és körbejárhatók.

Tudtad?

  • Ha kézbe veszed a pillangót a szárnyáról letörlöd a port és így már nem fog tudni többé repülni?
  • A hím szarvasbogár aggancsának a mérete lárvakorában dől el.
  • A hétpettyes katicabogár a biogazdaságok természetes levél- és pajzstetű irtója.
  • A ligeti csiga bár hermafrodita, mégis szexuális úton szaporodik?

 

 

 

Ismerd meg az erdő apró lakóit!

Fecskefarkú lepke

A fecskefarkú lepke Magyarországon elterjedt és gyakori. A hátulsó szárnypáron vannak a fecskefarkak, amelyek hosszúsága változó, lehet egy kis kiszögelés vagy egy rendkívül hosszú fonálszerű képlet is. A nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli, 2000 méter magasságig. A kertekben is megjelenik, főleg ha ott sárgarépát termesztenek.  (Forrás: Wikipédia)

 

Hernyója zöld, fekete-piros haránt-szalagokkal. Veszély esetén ellenségét úgy ijeszti el, hogy kinyújtja két, félelmet keltő „szarvát”.

Keresd meg az ösvényen a hernyó mását!

Nézd meg, hogy alakul át a hernyó lepkévé!

 

 

 

Nappali Pávaszem

Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, aminek magva kék színű. Emiatt más fajokkal összetéveszthetetlen. A lepkék barlangokban, padlásokon, odvas fákban, pincékben telelnek át csukott szárnyakkal, amik feketesége jól álcázza őket. Már kora tavasszal megjelennek — szárnyuk eddigre megkopik, és gyakran szakadozott is. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. (Forrás: Wikipédia)

Nézz meg egy videót a nappali pávaszemről!

 

Ligeti csiga

A ligeti csiga (Cepaea nemoralis) egy nyugat-európai faj, amely hazánkban a Dunántúlnak is a nyugati felét lakja, de a Duna árterén is több helyen előfordul. A faj meglehetősen hasonlít egy másik, szintén dunántúli fajhoz, a kerti csigához (Cepaea hortensis), de attól nagyobb és a házának szájadéka sötétbarna színezetű, nem pedig fehér. (Forrás: www.bekesmegye.com)

Nézd meg, hogy bújik ki a csigaházából!

 

Nagy szarvasbogár

A nagy szarvasbogár Európa legtermetesebb bogara. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágószervéről kapta. Erősen kötődik a tölgyesekhez, ahol a szarvasbogarat főleg a fák törzsén, a lombkoronában, vagy lehullott ágakon lehet megtalálni. A hím fejét díszítő "agancs" tulajdonképpen erősen megnagyobbodott rágó, melynek csak a verekedésben van szerepe. A rágó és a bogár mérete a lárvakorban felvett tápanyagok mennyiségétől függ. Öreg tölgyesekben sokkal gyakrabban bukkanhatunk kapitális méretű hímekre, mint a fiatal, csenevész állományokban. A szarvasbogarak táplálékfelvétele különös módon történik: vörösbarna alsó ajkukkal nyalogatják különböző fák, különösen a tölgyfa nedveit. Párkeresés során ha egy nőstényre több hím is ráakad, látványos harcra kerül sor, melynek célja, hogy a fogóként használt szarvakkal megragadják és a hátára fordítsák az ellenfelet – vagy éppen ledobják egy faágról. (Forrás: Wikipédia, www.termeszetbolond.hu)

Nézd meg, hogyan használják a szarvasbogarak "verekedésre" különleges agancsukat!

 

Hétpettyes katicabogár

Számos nyelvben becéző neve van, magyarul is illetik kata, katica, katóka, bödebogár, tehénke nevekkel. A faj neve onnan ered, hogy piros szárnyfedőit hét – fedőnként 3,5 – fekete petty díszíti. Feje fekete, torához hasonlóan, de mindkét testtáján látható két fehér folt. A hétpettyes katicabogár igen hasznos a mezőgazdaság számára, mivel mind lárvaként, mind kifejlett állapotban levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Egy lárva kifejlődése során akár 1000 tetvet is elfogyaszthat. (Forrás: Wikipédia)

Nézz meg egy videót a katicabogárról!

 

Fürge gyík

Bár neve különleges gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik. A hímek és a nőstények méretüket tekintve hasonlóak, de színezetük alapján könnyen meg lehet őket különböztetni: a hímek oldala és lábai fűzöldek, a nőstényekéi azonban világosbarnák. Október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, egyenesszárnyúak stb. bár az erős napsütést kerüli. (Forrás: Wikipédia)

 

További állomások

 

A képek forrása: Fecskefarkú lepke, Fecskefarkú lepke hernyója, Nappali pávaszem, Ligeti csiga, Nagy szarvasbogár, Hétpettyes katicabogár, Fürge gyík