Fülelj, hányféle hangot hallasz!

   

A természet soha nincs csendben, ha elcsendesedsz és behunyod a szemed, meghallhatod az erdő hangjait: a szél fütyülését, az avar zizegését, a tücsök ciripelését és a madarak ezerféle csicsergését. A hallás állomásán a hangláda segítségével meghallgathatod a csigaházak, tobozok, kavicsok által keltett hangokat is.

Tudtad?

  • A fülünk olyan, mint egy mikrofon: a beérkező hanghullámokat elektromos impulzusokká alakítva továbbítja az agy hallóközpontjába.
  • A hajunkba belekapó denevérek mítosza onnan eredhet, hogy a denevérek egyik kedvenc csemegéje a fejtetű. De ennek az élelemnek a mai ember fején már a nyomát sem találják.
  • A denevérek egyedülálló az emlősök között a repülés tekintetében.
  • Svédország a feketerigót nemzeti madarának tekinti.

Tudjunk meg többet az erdő lakóiról!

Keleti sün
Legsajátosabb jellemzője a módosult szőrszálakból kialakuló tüskeborítás, amely a legtöbb ragadozóval szemben védelmet biztosít a sünnek. A felnőtt egyedek tüskeruhája hozzávetőlegesen 12-15 ezer tüskéből áll. Az ellenséggel szembeni védelmet fokozza, hogy a sün erős bőrizomzata segítségével szinte gömb alakúra képes magát összehúzni. A nappalt többnyire fészkében tölti, csak a szürkület beálltával indul táplálékot keresni. A sünt a zsákmánykeresésben elsősorban kifinomult szaglása segíti, legfontosabb táplálékállatai a földigiliszták, csigák és rovarok.

Fekete rigó
Csőre sárga, szeme fekete, lábai barnák. A hím fekete, a tojó barnás színű, a fiatalok az első vedlésig pettyezett mintájúak. Kiváló énekes, csak nappal énekel, de nagyvárosokban a megvilágítás hatására éjszaka is lehet hallani a hangját. Bogarakat és azok lárváit, pattanókat, cserebogarakat, lószúnyogokat és gilisztákat zsákmányolnak, de nagyon szeretik a gyümölcsöket is. Egy részük állandó, más részük a Földközi-tenger nagy szigetein és Olaszországban tölti a telet.

Közönséges denevér
A denevér éjjel aktív és társas lény. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket, de szívesen él lakott területen is. Nyári szállásul régi épületek padlásait választja, ritkábban üreges fákat, mesterséges fészekodúkat. Barlangokban telel át: rendszeresen előfordul, hogy 200 kilométernél nagyobb távot megtesz azért, hogy megfelelő barlangot találjon. Nyáron későn kezd vadászni. Röpte egyenes vonalú, nyugodt. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket magas frekvenciájú, echolokációs hangok segítségével fog meg. Táplálékszerző útján a közönséges denevér akár 15 kilométerre is elbarangolhat a pihenőhelyétől.

Lombos szöcske
Kedvelt élőhelyei a bokrok és a fák, de a magas, kórós gyomvegetáció is. Hatalmas termetű, fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal. A homlokától a szárnya hátsó végéig 6 centiméteresre is megnő. Testének különlegessége, hogy hallószerve a mellső lábán található. A zöld színükkel kitűnően álcázott rovarokat gyakran csak hosszan tartó, hangos énekük árulja el, ezt a hímek elülső szárnyaik egymáshoz dörzsölésével idézik elő.

További állomások

Irány a természet!
Lesd meg, mi rejtőzik a faágak között!
Légy az apróságok barátja!
Szippantsd be az erdő illatait!