IV. ÁLLOMÁS – A TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES HATÁRÁN

Csipek és barátai segítségével megtudhatjuk, milyen szerepe van a klímavédelemben a városi fáknak, parkoknak. Mit tehetünk mi a város zöldítéséért?

 

Zöld szomszédaink, a városi fák klímavédelmi szerepe rendkívül jelentős. Lombjuk alatt a legmelegebb nyári napon is kellemes hűvösben pihenhetünk. Nem csak az árnyékukkal, hanem az elraktározott esővíz párologtatásával is hűtik környezetüket. A növények biztosítják a számunkra nélkülözhetetlen oxigént, és igazi klímaharcosként dolgozzák fel a globális felmelegedésért felelős szén-dioxidot. Emellett tisztítják a szennyezett városi levegőt, csökkentik a zajt, és otthont nyújtanak az állatoknak.

 

A park 40 éves mezei juharfája egy év alatt

 

  • 50 kg szén-dioxidot dolgoz fel. Ennyi szén-dioxidot autóval már egy balatoni körút során elfüstölünk Budapestről indulva.
  • 55 kg oxigént termel. Egy felnőtt ember éves oxigén szükségletét 4 fa tudja biztosítani.
  • 382 kg port megkötésével tisztítja a szennyezett városi levegőt. Ennyi por olyan nehéz, mint 3 robogó.
  • 4000 l vizet párologtat el, ezzel hűtve környezetét. Ennyi vízzel 32 fürdőkádat tudnánk teletölteni.

    A számítások a Faérték alkalmazással készültek.

 

A természetes és mesterséges határán, fületeket hegyezve ismerkedjetek meg az erdő és a város hangjaival!

 

A találós kérdésekre válaszolva tornáztassátok meg eszeteket!

Körbe-körbe, karikába tekeredik fel a háza. Otthon sosem felejti, mindig hátán cipeli. Mi az?

Patakparton a víz mossa, hol kerekre, hol laposra. Nehéz, vízen nem úszik, ha eldobod, leesik. Mi az?

Ajtó előtt keresed, melyik zsebedben lehet. Csikordulva fordul párat, otthonodba beenged. Mi az?

Zöld kabátját levetve pottyan ősszel a földre. Csont héját, ha feltörted, kalácsba is sütheted. Mi az?